Egy friss svéd kutatás meglepő eredménnyel zárult. Több, mint 26.566, 50-69 év közötti ember vett részt egy hosszú, 13 éven át tartó kutatásban, mely a magnézium hatását vizsgálta.

A kutatás célkeresztjében az szerepelt, hogy a magnézium milyen hatással van a stroke-ra. Két csoport volt a kutatásban, az egyik napi legalább 589 mg magnéziumot szedtek, a másik csoport pedig átlagosan napi 373 mg magnéziumot.

A kutatás egyértelműen arra jutott, hogy aki több magnéziumot szed, annak jelentősen csökkent az isémiás eredetű stroke (érelzáródás okozta stroke) kialakulásának kockázata.

További érdekesség, hogy a kutatásban azok szerepeltek, akik naponta több, mint 5 szál cigarettát szívtak el, akik egyébként is nagyobb veszélynek vannak kitéve, így ez az eredmény sokkal beszédesebb.

Mire jó még a magnézium a stroke kivédésén kívül?

A magnézium nem csak a stroke ellen jó társ, hanem megannyi fontos élettani funkcióban is elengedhetetlen. Azon túl, hogy a magnézium segít az egészséges és erős csontozat kialakulásában (és fenntartásában), az idegrendszer megfelelő működése és az egészséges  vérnyomás elérése is sokkal egyszerűbb, ha megfelelő mennyiségű magnéziumot fogyasztunk.

Ezen kívül magnézium nélkül különböző gyulladásokat is jóval nagyobb valószínűséggel kapunk el. Kutatások bizonyították be, hogy azoknál a felnőtteknél, akik kevesebb magnéziumot visznek be, mint a szükséges mennyiség, 1,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki gyulladás szervezetükben.

Sőt, azon 40 év felettiek, akiknek a testtömeg indexük 25 felett van (a normál testsúly fölött), kétszer nagyobb az esélyük a szisztémás gyulladásra (az egész szervezetet érintő, nem lokálisan megjelenő, egy szervet, vagy szövetet érintő gyulladás).

Ezek a gyulladások pedig könnyen szívbetegséghez, cukorbetegséghez, vagy egyéb, daganatos betegségekhez vezethetnek.

Magnézium az egészséges szívért

Szintén alapos kutatások jutottak arra az eredményre, hogy a magas magnéziumtartalmú ételek csökkentik a vérnyomásunkat és segíthetnek a szívbetegségekben, illetve csontritkulásban szenvedő betegek számára.

Ez még nem nyert bizonyítást, de többen is összeföggésbe hozzák a II. típusú cukorbetegség kialakulását az alacsony magnéziumbevitellel.

Külön említést érdemel a magnézium hasznosulása is. Hiszen hiába viszünk be megfelelő mennyiségű magnéziumot, ha annak felhasználása nem tökéletes. Szerencsére erre is van megoldás. Az un. piperin nevű anyag hihetetlen mértékben, akár 2000%-kal is megnövelheti a bevitt tápanyagok (például a magnézium) hasznosulását.

 Ehhez az anyaghoz azonban nehéz megfelelő mennyiségben hozzájutnunk, mivel a piperin a borsban található, melyből azonban gyakran nem fogyasztunk ahhoz eleget, hogy a piperint megfelelő mennyiségben vigyük be.

 Ezért egyes magnéziumtartalmú táplálékkiegészítők piperint is tartalmaznak, hogy a szükséges tápanyagot ne csak bevigyük szervezetünkbe, hanem megfelelő módon hasznosítani is tudjuk.

Ki szenved magnéziumhiánytól?

Sajnos sokak nem visznek be a megfelelő mennyiségű magnéziumot, ez magnéziumhiányt okzohat. Ezzel jó vigyázni, mivel az enyhe hiány általában nem okoz nagy problémát, de a súlyos magnéziumhiány már komoly gondokat okozhat.

Fokozottan kell figyelniük a mangéziumbevitelre az alábbiaknak:

• idősek
• rendszeres alkoholfogyasztók
• vesebetegek
• Crohn, vagy egyéb emésztőrendszeri betegségben szenvedők
• cukorbetegségre, vagy rákos megbetegedésre felírt gyógyszer szednek
• antibiotikumot fogyasztanak
• vesebetegek

Mennyi magnéziumra van szükségünk?

A magnézium nem csak önmagában fontos, de több száz másik enzimünk működésében is nélkülözhetetlen szerepet játszik. Ezért a magnézium nem helyettesíthető, sőt, sok tápanyaggal ellentétben a szervezetünk sem tudja előállítani.

Egy átlagos felnőtt számára napi 280-380 mg közti magnézium bevitele szükséges. Ez azonban csak átlagos érték és nőknél terhesség és szoptatás alatt ez megnő.

Sajnos nem csak a bevitelre kell odafigyelnünk, hanem annak hasznosulására is. A tápanyagaink nem azonos mértékben tartalmaznak magnéziumot, illetve a bevitt magnézium nem is azonos mértékben hasznosul.

Más mennyiséget kell bevinnie egy 25 éves, egészséges életmódot folytatónak és a bevitt magnézium máshogy és hasznosul náluk, mint egy 50 éves dohányos számára.

Magasabb magnéziumbevitelre van szükségünk, ha

• egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytatunk,
• illetve stresszes életet élünk,
• továbbá káros szerekkel élünk (alkohol, drogok, cigaretta),
• és terhesség, szoptatás, gyerekkor, időskor esetén is.

Mivel a magnézium rengeteg szervi funkcióért felelős, ezért hiánya is roppant összetett gondokat okozhat. Sok esetben fel sem merül, hogy az egészségügyi gondok hátterében a magnéziumhiány áll. 

Az viszont biztos, hogy a kevés magnéziumbevitel

• árthat a csontépítésnek,
• szívritmuszavarokat okozhat,
• növeli a trombózis, szívizomelhalás kockázatát
• ezenkívül még depressziót, fejfájást, szédülést, koncentrációzavarokat, viselkedészavarokat, étvágytalanságot, magas vérnyomást és kalcium-oxalát kőképződést.

Az ajánlott magnéziumbevitel személyenként eltérő lehet. Ez függ az életmódunktól, szervi működésünktől, táplálkozásunktól stb.)

Lehet-e túl sok magnéziumot fogyasztani?

Sok tápanyagot és vitamint nem lehet eltúlozni, azonban a magnézium nem tartozik közéjük.

Ha kicsivel több a magnéziumbevitel, az még nem okozhat problémát, azonban ha rendszeresen a szükséges magnézium többszörösét szedjük, akkor túladagoljuk a magnéziumot mely gondot is okozhat.

Ilyen esetben hasmenésünk, alacsony vérnyomásunk, izomgyengeségünk lehet és bizonyos esetekben fáradékonyságot tapasztalhatunk, ezért a túl magas magnéziumbevitelt kerüljük lehetőleg el. Konzultáljunk orvosunkkal, mielőtt bármilyen táplálékkiegészítőt elkezdenénk rendszeresen fogyasztani, illetve ha több táplálékkiegészítőt szedünk, azok tápanyagtartalmát számoljuk össze.  

 Hogyan vigyük be a megfelelő mennyiségű magnéziumot? 

Ideális esetben megfelelő táplálkozással elegendő mennyiségű magnéziumhoz jutunk. Sajnos ez az ideális eset, mert a termőterületek túlzott kihasználása és a sok vegyszer használata csökkenti a talaj magnéziumtartalmát, ezáltal ételeinkbe is kevesebb kerül. A mai korban sok zsíros ételt fogyasztunk, melyen szintén növelik a szervezünk magnéziumigényét.

Jó magnéziumforrások lehetnek:

• burgonya
• halfélék
• zöldségek (főleg a levelesek: spenót, sóska)
• hüvelyesek (bab, borsó, szójabab)
• csonthéjas gyümölcsök
• teljes kiőrlésű gabonafélék

Azonban a korábban említett okokból ezekből (minden szándékunk ellenére) sem jutunk gyakran megfelelő mennyégű magnéziumhoz. Ezért szükséges, hogy azt egyéb úton pótoljuk. Szerencsére ma már megfelelő készítmények között válogathatunk, amivel a magnéziumpótlásunk megoldott.